Olvasási idő: 6 perc
A koronavírus járvány első hulláma alatt európai viszonylatban a magyarok többet jártak be a munkahelyre dolgozni és a boltokba vásárolni, ezzel párhuzamosan arányaiban kevesebben maradtak otthon és kevesebben látogatták a parkokat.
A magyar országgyűlés június közepén elfogadta a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, illetve a járványgörbe a legtöbb európai országban csaknem teljesen kilapult. Ezzel egyidőben a Google folyamatosan közölte a COVID-19 Közösségi mobilitás jelentését, amely alapján megismerhetővé váltak a felhasználók mozgási szokásai a koronavírusos időszakban. Mára a Google adatai alapján visszatekintően megvizsgálhatjuk, hogy a különböző országok lakói milyen választ is adtak a koronavírus első hullámára.
A magyar és európai mozgási szokások változása a vírus hatására
(százalékos változás, 0 = 2020. január – február)
Forrás: Google, Hiflylabs-analitika
Időszak: A vírus első hulláma (2020. február 15. – június 12.).
Vizsgált országok: Európai Unió tagállamai, továbbá az Egyesült Királyság, Macedónia, Norvégia, Svájc és Szerbia
A Google által követett helyszínek közül a vártaknak megfelelően, mind hazánkban, mind az Európai Unió területen a parkokban és az otthonokban emelkedett meg leginkább az emberek tartózkodási ideje. Az élelmiszerboltokban, a munkahelyeken, az üzletekben, valamint a közlekedéssel töltött idő egyaránt lerövidült. Az átrendeződés azonban jelentős eltéréseket mutat országonként. Egy átlag európai több időt töltött otthon vagy lazított egy parkban, mint egy magyar. A hazai lakosság pedig arányaiban többet járt be a munkahelyére dolgozni és vásárolt üzletekben a vírusjárvány idején.
A magyar felhasználók vásárlásai az Eurostat hivatalos méréseiben is visszaköszönnek. A hazai kiskereskedelmi forgalom átlagosan 5,2 százalékkal esett vissza március-június időszakban az év eleji január-februári teljesítményhez képest. A vizsgált európai államok közül a magyar kiskereskedelmi üzletek szenvedték el a 7. legkisebb sérülést, amely kimagasló eredménynek tekinthető az európai, átlagosan 10 százalék feletti zuhanás tükrében. Érdekesség, hogy Norvégiában még növekedett is a boltok forgalma, összhangban a Google mérésével, miszerint az élelmiszerboltok látogatottsága szinte változatlan maradt az északi országban.
Kiskereskedelmi forgalom változása a koronavírus hatására
(százalék, volumenváltozás)
Vizsgált időszak: 2020. március – május, bázis: 2020. január – február.
Forrás: Eurostat, Hiflylabs-analitika
| A Google által vizsgált helyszínek Mára a Google képessé vált arra, hogy a felhasználók anonimizált, földrajzi mozgási adatait különböző helyszínekhez rendelje. Ezt az információt az okostelefonokban található GPS-adatok alapján valós időben követi. A COVID-19 Közösségi mobilitás jelentésbe bekerült helyszínek az alábbiak:
|
A munkahelyen töltött hosszabb idő hazánk esetében magyarázható lehet azzal, hogy a magyar munkahelyek egy része kevésbé volt felkészülve az otthoni munkavégzésre. Hazánk mellett a régió több országában: a cseheknél, lengyeleknél, szlovákoknál, románoknál és a bolgároknál is többet jártak be az emberek dolgozni, mint a nyugati országokban.
Továbbá a felsorolt kelet-európai országokban – történelmi okokból kifolyólag – magasabb arányban dolgoznak az iparban vagy mezőgazdaságban, amely ágazatokban a home-office átállás ritkán kivitelezhető. A vizsgált országok közül Romániában a dolgoznak a legtöbben az agráriumban és az iparban: a foglalkoztatottak csaknem 43 százaléka dolgozik ezekben az ágazatokban. Magyarországon az emberek negyede a mezőgazdaságban és iparban, míg a háromnegyedük a szolgáltatóiparban dolgozik. A magyar adatokat összevetve egy átlagos európai országéval azt láthatjuk, hogy hazánkban körülbelül 10 százalékponttal kisebb a szolgáltatóiparban dolgozók aránya. Az EU tagállamokat összességében vizsgálva elmondható, hogy a gazdaság szerkezete is erős hatással volt a lakosság otthon töltött idejére, mivel minél nagyobb az ipar és mezőgazdaság aránya az adott országban, annál kevesebbet növekedett az otthon töltött idő.
Foglalkoztatottak szektorok szerint és az otthon töltött idő a koronavírus ideje alatt
(százalék, csökkenő sorrendben)
Foglalkoztatottak aránya a mezőgazdaságban és az iparban az összes foglalkoztatott arányában (2020. I. n. év) Otthon töltött idő esetében vizsgált időszak: 2020. március – május, bázis: 2020. január – február.
Forrás: Eurostat, Hiflylabs-analitika
A Google felhasználói adataiból az is kiderül, hogy a dél- és nyugat-európai országokban jelentős mértékben visszaesett az üzletek, parkok látogatása, munkahelyre bejárás és a közlekedéssel töltött idő egyaránt. Olaszországot, Spanyolországot, Franciaországot és az Egyesült királyságot sújtotta a legnagyobb mértékben a koronajárvány, így ezekben az országokban az otthon töltött idő nagy mértékben növekedett. A lakóövezeteken kívüli összes helyszínen pedig csökkent a lakosság jelenléte.
A koronavírus a legkisebb hatást az északi és balti államokra gyakorolta. Ebbe a kategóriába sorolhatóak Svédország, Dánia, Lettország vagy Norvégia. Ezekben az országokban változtak meg a legkevésbé a felhasználók mozgási szokásai a vírus első hullámának időszakában. Kisebb mértékben hosszabbodott az otthon és jelentősen nőtt a parkokban töltött idő. A további helyszínek forgalma pedig kevésbé rövidült a nyugati országokhoz képest.
Magyarország az európai országok közül inkább az északiak csoportjához áll közelebb. Az üzletlátogatások változása esetén például csak a skandináv országok és Hollandia előzte meg Magyarországot. Szerencsére a magyarok közepes mértékű otthon töltött ideje eddig elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a járvány viszonylag ellenőrzött keretek között tudjon maradni.
Az otthon és a munkahelyen töltött idői változása a vírus hatására
(százalékos változás, 0 = 2020. január – február)
Időszak: A vírus első hulláma (2020. feburár 15. – június 12.).
Vizsgált országok: Európai Unió tagállamai, továbbá az Egyesült Királyság, Macedónia, Norvégia, Svájc és Szerbia
Forrás: Google, Hiflylabs-analitika
Az EUROSTAT adatok és a Google mérései közötti erős korreláció jól jelzi, hogy a modern technológia és a fejlett analitika milyen fontos eszköz lehet az országok gazdasági teljesítményének mérésében is. Ezen információk csak melléktermékei a technológiai megoldásoknak, de real-time előállnak, és az adatgyűjtés is jóval hatékonyabb. A jövőben egészen biztosan nőni fog a szerepe az ilyen típusú információkra épülő adatfeldolgozásoknak, és előrejelzéseknek.
Szerzők:
Pertics Richárd – Business Analyst