Olvasási idő: 6 perc
A szakértők már a pandémia egészen korai szakaszában jóslatokba bocsátkoztak, hogy a 2020-as világjárvány nagy győztese az infokommunikációs ágazat lehet. Az Eurostat friss közléséből mára hivatalossá vált, hogy az IKT-szektor szereplői teljesítettek a legjobban a 2020-as év első három negyedévét tekintve. Recesszió ide vagy oda, az infokommunikációs ágazat növelte a gazdasági teljesítményét és a foglalkoztatotti létszámát is az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legfrissebb adatok szerint még a hatékonyság növelésére is képes lehetett a szektor a válságot meghazudtolva.
A koronavírus járvány gazdasági visszaesést okozott világszerte, ezért a kormányzatok különböző eszközökkel próbálnak újra életet lehelni a gazdasági vérkeringésbe. A mentőcsomagok ellenére eddig a pandémia legnagyobb vesztesei közé sorolható az öreg kontinens, Európa. A bruttó hozzáadott érték tekintetében az európai gazdasági teljesítmény átlagosan 6,8 százalékkal lassult az év első három negyedévében az előző év azonos időszakát tekintve. Ugyanez a mutató valamivel kisebb, 5,4 százalékos visszaesést mutat Magyarország esetében (1. ábra).
1.ábra
Forrás: Eurostat, Hiflylabs-számítás
A recesszió ellenére az infokommunikációs ágazat 4,7 százalékkal bővülni tudott Magyarországon, de még az Európai Unió tagállamaiban is 0,2 százalékkal növekedett. Az ágazat digitalizáltságának, az otthoni munkavégzésnek, illetve a gazdasági folyamatok online térbe való áthelyeződésének köszönhetően talpon tudott maradni a rendkívül kedvezőtlen gazdasági környezetben. Az adatok szerint a magyar IKT-szektor jóval nagyobb növekedést tudott produkálni 2020-ban, mint az európai unió tagállamok átlaga. Ez a jelenség magyarázható lehet azzal, hogy hazánkban még korai szakaszát éli a digitalizáció elterjedése, ezért nagyobb a fejlődés üteme is. Magyarország esetében még kiemelendő a pénzügy és biztosítás ágazat 4,4 százalékos növekedést eredményező teljestménye, amely elsősorban az idén megfigyelhető lakáshitel-robbanásra vezethető vissza (1. ábra).
Bruttó hozzáadott érték: a GDP és a Termékadók és -támogatások egyenlegének különbsége. Ez által a mutató alkalmasabb lehet a gazdasági teljesítmény „tisztább” mérésére. Másképpen a bruttó hozzáadott érték a Kibocsátás (alapáron) és a Folyó termelőfelhasználás (piaci beszerzési áron) különbsége. IKT-szektor: Az információ- és kommunikációtechnológia szektor az egységes kommunikáció szerepére, a telekommunikáció integráltságára, számítógépekre és audiovizuális rendszerekre fókuszáló gazdasági szegmens. Az IKT-szektor a nemzetgazdasági ágazatok közül leginkább a Információ és kommunikáció szolgáltató ágazattal feleltethető meg.
A gazdasági leállás a munkaerőpiacon is kifejtette káros hatását. Az európai tagállamokban 1,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma az év első három negyedévében mint egy évvel korábban. A foglalkoztatotak számának csökkenése hazánkban nagyobb mértékű volt. Itthon 2,3 százalékkal kevesebben rendelkeztek munkahellyel (2. ábra).
2.ábra
Forrás: Eurostat, Hiflylabs-számítás
Foglalkoztatott: Az a személy, aki az év nagyobbik részében (a munkaerőfelmérés fogalma szerint: a megfigyelt héten) legalább heti egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság – ideértve szülési szabadságot is – miatt) nem dolgozott. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők, illetve a nyugdíjasok nem tekintendők foglalkoztatottnak.
A foglalkoztatás ágazati bontása alapján a gazdasági teljesítményhez hasonlóan az infokommunikációs szektor tudta leginkább növelni a foglalkoztatotti létszámot mind itthon (5,4 százalék), mind pedig Európában (1,9 százalék). Jól teljesített még a hosszú távú megrendelésekkel rendelkező építőipar hazánkban (3,4 százalék), valamint Európában (1,1 százalék) egyaránt. Az építőipari dolgozók növekedésének szerkezete rendkívül károsan alakulhatott, ugyanis a megnövekedett foglalkozatatás idején csökkent az ágazat gazdasági teljesítménye (1. ábra). Meglepetést ért el itthon az ingatlanügyletek és európában a közigazgatási, védelmi, oktatási, egészségügyi ágazat (egyaránt 0,6 százalék) a foglalkoztatás terén (2. ábra).
Érdekes lehet megvizsgálni, hogy a legfrissebb, 2020. III. negyedévi adatok alapján hova is jutottunk a termelékenység szempontjából a koronavírus első hullámának végére. Ha összevetjük a 2019. I. és a legfrissebb 2020. III. negyedévi adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy enyhén, 0,5 százalékkal csökkent a munka hatékonysága hazánkban. Ez a gyakorlatban azt jelenti hogy ugyanakkora létszám a termelés csupán 99,5 százalékát tudta előállítani átlagosan a Magyarországon a vizsgált időszakban. A hatékonyságromlás az EU-ban átlagosan 2,3 százalék körül alakult (3.ábra).
3.ábra
Forrás: Eurostat, Hiflylabs-számítás
Hatékonyság: Bruttó hozzáadott érték elosztva a foglalkoztatottak számával.
Az infokommunikációs ágazat – szemben a gazdaság teljes egészével – hatékonysági növelésre volt képes egy világjárvánnyal megtűzdelt időszakban. Magyarországon az ágazat hozzáadott értékének volumene 11,6, míg a foglalkoztatott létszám 8,8 százalékkal bővült. Mindez összességében 2,6 százalékos hatékonyságbeli növekedést jelent a magyar ágazatnak. Az európai infokommunikációs ágazat termelékenysége kisebb mértékben, 0,3 százalékkal emelkedett (3. ábra)
Érdemes a termelékenységi növekedés mögötti konkrét számokra egy pillantást vetni. Az Eurostat adati szerint 2019. I. negyedévében 3 078 095 forint bruttó hozzáadott értéket termelt meg egy átlagos infokommunikációs vállalat dolgozója itthon. (A magyar átlagos hozzáadott érték 2 072 650 forint volt foglalkoztatottanként, tehát az IKT-szektorban körülbelül 1 millió forinttal magasabb egy dolgozó hozzáadott értéke.) Alig másfél év eltetével, 2020. III. negyedévére az infokommunikációs ágazat már 3 206 000 forintos dolgozónkénti hozzáadott értéknél járt.
Igaz, hogy az IKT-szektor vállalatai hatékonyságnövekedést tudtak elérni, azonban alacsonyabb foglalkoztatás mellett ez a mutató még jobban is alakulhatott volna. A dinamikusan bővülő foglalkoztatási adatokból jól látszódik, hogy az ágazat szereplői egy még nagyobb termelési teljesítményre rendezkedhettek be, amely számításokat keresztül húzhatott a koronavírus váratlan megjelenése.
Szerző:
Farsang Bence – Economist and Data Scientist